Frissítve: 5 nappal ezelőtt
A természet csodálatos világába vezető újabb kalandos utazásunkon ismét Kovács Sándor madarász távcsövén keresztül csodálhatjuk meg Magyarország madárvilágának lenyűgöző szereplőit. A zöldellő növényzet között feltűnő, kecses madár jelenléte rögtön felkelti az érdeklődést, és madárbarát társaságunk – Sanyi, Dani és Csaba – azonnal megáll egy mezőgazdasági terület mellett, hogy közelebbről is szemügyre vegye a különleges látványt.
Bütykös hattyúk a repcetáblán
A teleszkópos távcső segítségével gyorsan világossá válik: a mező zöld növényzetén – egészen pontosan repce – egy hatalmas, hófehér madár csipeget békésen. Ez a madár a bütykös hattyú, nevét a csőre tövén található fekete bütyökről kapta – a hímek esetében ez a dudor nagyobb, a tojóknál kisebb. A madár hosszú nyaka, határozott testfelépítése azonnal felismerhetővé teszi őt.
Ahogy pásztázzák tovább a területet, egy fiatalabb példány is feltűnik, melynek tollazata még nem teljesen fehér: szárnyain szürkés foltok árulkodnak arról, hogy egy tavaly kelt fiókáról van szó. Ezek a madarak évente kétszer vedlenek – ősszel és tavasszal – és tavasszal a fiatalok is hófehér tollazatot öltenek, akárcsak felnőtt társaik.
Miért repcetábla, és nem tó?
A hattyúkról elsőre a legtöbb ember egy idilli, tóparti jelenetet képzel el, mégis most egy repcetáblán találkoztunk velük. Ennek oka prózai: a madarak előszeretettel fogyasztják a repce zsenge, lédús leveleit, melyek télen már tenyérnyi méretűek is lehetnek. Bár évtizedekkel ezelőtt talán még ritka látványnak számítottak hazánkban a hattyúk, mára egyre több példány jelenik meg a különböző vizes élőhelyeken – köszönhetően annak is, hogy a repce vetésterülete folyamatosan nő.
A bütykös hattyú ma már Magyarországon sem számít ritkaságnak – különösen a telet töltik nálunk egyre többen. A nagyobb csapatok biztonságot nyújtanak a madaraknak, még ha természetes ellenségük kevés is akad: egy-egy kóborkutya vagy aranysakál esetleg veszélyt jelenthet rájuk.
A hattyú, mint természetvédelmi kihívás
A bütykös hattyú nemcsak méretével tűnik ki – akár 12–13 kilogrammosra is megnőhet –, hanem territoriális viselkedésével is. Egy-egy pár, miután megtalálta a fészkelőhelyét, agresszívan védi azt más vízimadaraktól is. Ezáltal viszont beszűkíti más madárfajok életterét, ami természetvédelmi szempontból problémát jelenthet.
Egyes esetekben, kontrollált módon, a természetvédők csökkentik a fészekaljak számát, például úgy, hogy lakkal lefújják a tojások egy részét, így azok nem fejlődnek ki. Bár ez a módszer vitatott, célja az egyensúly fenntartása az élőhelyeken. Emberi oldalról nézve humánusabb megközelítés lehet, ha mindig hagynak legalább egy-két tojást a fészekben, így a faj fennmaradása sincs veszélyben.
Családi élet nádas fészekben
A hattyúpárok már kora tavasszal párba állnak, és fészekrakó helyet keresnek a csatornák, mocsarak nádasainak rejtekében. A fészek gyakran olyan nagy, mint egy gólyafészek, és jól el van rejtve. A tojó kb. hat tojást rak, melyeken körülbelül négy hétig kotlik.
A kikelő fiókák szürkés, pihe-puha gombócok, amelyek már kezdetektől fogva követik anyjukat – sokszor még a hátára is felkapaszkodnak, mint egy mozgó tutajra. A család akár egy éven át együtt marad, a fiatalok pedig két-három éves korukra válnak ivaréretté.
Közeledés a madarakhoz
A terepen járva gyakran adódik lehetőség közelebb kerülni ezekhez a különleges madarakhoz. Sanyi megfigyelése szerint egyes példányok már-már annyira megszokják az ember jelenlétét, hogy kézből is elfogadnak táplálékot – különösen olyan helyeken, ahol sok a horgász vagy kiránduló.
A mostani helyszínen körülbelül 150 méterről indulnak meg a megfigyelők, és megkísérlik megközelíteni a csapatot. Egy a mezőn hagyott „Klári néni blúza” remek álcaként szolgálhat. A hattyúk egy része felröppen a közeledés hatására, amit sikerül megörökíteni is. Eközben vicces megjegyzések és felfedezések teszik még emberközelibbé a természetjárás hangulatát.
Fedezd fel te is a természet csodáit!
Ha szívesen megnéznéd a teljes madarász expedíciót, amely során Kovács Sanyi madarász látványosan, szakértelemmel és humorral fűszerezve mutatja be a bütykös hattyú életmódját, viselkedését a hazai repceföldek vendégeit, akkor ajánljuk figyelmedbe a teljes videót!