top of page

A természet csodálatos világába vezető újabb kalandos utazásunkon ismét Kovács Sándor madarász távcsövén keresztül csodálhatjuk meg Magyarország madárvilágának lenyűgöző szereplőit. A zöldellő növényzet között feltűnő, kecses madár jelenléte rögtön felkelti az érdeklődést, és madárbarát társaságunk – Sanyi, Dani és Csaba – azonnal megáll egy mezőgazdasági terület mellett, hogy közelebbről is szemügyre vegye a különleges látványt.


Bütykös hattyúk a repcetáblán


A teleszkópos távcső segítségével gyorsan világossá válik: a mező zöld növényzetén – egészen pontosan repce – egy hatalmas, hófehér madár csipeget békésen. Ez a madár a bütykös hattyú, nevét a csőre tövén található fekete bütyökről kapta – a hímek esetében ez a dudor nagyobb, a tojóknál kisebb. A madár hosszú nyaka, határozott testfelépítése azonnal felismerhetővé teszi őt.

Ahogy pásztázzák tovább a területet, egy fiatalabb példány is feltűnik, melynek tollazata még nem teljesen fehér: szárnyain szürkés foltok árulkodnak arról, hogy egy tavaly kelt fiókáról van szó. Ezek a madarak évente kétszer vedlenek – ősszel és tavasszal – és tavasszal a fiatalok is hófehér tollazatot öltenek, akárcsak felnőtt társaik.


Miért repcetábla, és nem tó?


A hattyúkról elsőre a legtöbb ember egy idilli, tóparti jelenetet képzel el, mégis most egy repcetáblán találkoztunk velük. Ennek oka prózai: a madarak előszeretettel fogyasztják a repce zsenge, lédús leveleit, melyek télen már tenyérnyi méretűek is lehetnek. Bár évtizedekkel ezelőtt talán még ritka látványnak számítottak hazánkban a hattyúk, mára egyre több példány jelenik meg a különböző vizes élőhelyeken – köszönhetően annak is, hogy a repce vetésterülete folyamatosan nő.

A bütykös hattyú ma már Magyarországon sem számít ritkaságnak – különösen a telet töltik nálunk egyre többen. A nagyobb csapatok biztonságot nyújtanak a madaraknak, még ha természetes ellenségük kevés is akad: egy-egy kóborkutya vagy aranysakál esetleg veszélyt jelenthet rájuk.


A hattyú, mint természetvédelmi kihívás


A bütykös hattyú nemcsak méretével tűnik ki – akár 12–13 kilogrammosra is megnőhet –, hanem territoriális viselkedésével is. Egy-egy pár, miután megtalálta a fészkelőhelyét, agresszívan védi azt más vízimadaraktól is. Ezáltal viszont beszűkíti más madárfajok életterét, ami természetvédelmi szempontból problémát jelenthet.

Egyes esetekben, kontrollált módon, a természetvédők csökkentik a fészekaljak számát, például úgy, hogy lakkal lefújják a tojások egy részét, így azok nem fejlődnek ki. Bár ez a módszer vitatott, célja az egyensúly fenntartása az élőhelyeken. Emberi oldalról nézve humánusabb megközelítés lehet, ha mindig hagynak legalább egy-két tojást a fészekben, így a faj fennmaradása sincs veszélyben.


Családi élet nádas fészekben


A hattyúpárok már kora tavasszal párba állnak, és fészekrakó helyet keresnek a csatornák, mocsarak nádasainak rejtekében. A fészek gyakran olyan nagy, mint egy gólyafészek, és jól el van rejtve. A tojó kb. hat tojást rak, melyeken körülbelül négy hétig kotlik.

A kikelő fiókák szürkés, pihe-puha gombócok, amelyek már kezdetektől fogva követik anyjukat – sokszor még a hátára is felkapaszkodnak, mint egy mozgó tutajra. A család akár egy éven át együtt marad, a fiatalok pedig két-három éves korukra válnak ivaréretté.


Közeledés a madarakhoz


A terepen járva gyakran adódik lehetőség közelebb kerülni ezekhez a különleges madarakhoz. Sanyi megfigyelése szerint egyes példányok már-már annyira megszokják az ember jelenlétét, hogy kézből is elfogadnak táplálékot – különösen olyan helyeken, ahol sok a horgász vagy kiránduló.

A mostani helyszínen körülbelül 150 méterről indulnak meg a megfigyelők, és megkísérlik megközelíteni a csapatot. Egy a mezőn hagyott „Klári néni blúza” remek álcaként szolgálhat. A hattyúk egy része felröppen a közeledés hatására, amit sikerül megörökíteni is. Eközben vicces megjegyzések és felfedezések teszik még emberközelibbé a természetjárás hangulatát.


Fedezd fel te is a természet csodáit!


Ha szívesen megnéznéd a teljes madarász expedíciót, amely során Kovács Sanyi madarász látványosan, szakértelemmel és humorral fűszerezve mutatja be a bütykös hattyú életmódját, viselkedését a hazai repceföldek vendégeit, akkor ajánljuk figyelmedbe a teljes videót!




Új sorozattal indulunk a Hokedli Stúdióban, melynek címe "Sanyi távcsöve", amiben barátunk Kovács Sándor hartai madarász távcsövén keresztül vezet be bennünket a természet csodálatos világába. Kezdésként az egyik legfontosabb témához, a téli madáretetéshez ad hasznos tanácsokat. Fogadjátok szerettetel, és mielőtt a PLAY gombra nyomnátok olvasátok Sanyi alábbi gondolatait.


"Kedves Természetbúvárok! Kedves Madárbarátok! Ezeket a kisfilmeket elsősorban az ismeretterjesztés céljából készítjük Tóth Dani kedves videós barátommal. A természet szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére kívánjuk felhíni a figyelmet, kicsinek és nagyoknak. A mai felgyorsult világunkban az ember egyre jobban eltávolodik a természettől. Pedig mi is olyan részesei vagyunk ennek a földi létnek, mint egy virág vagy egy pillangó. Másodsorban Schmidt Egon, Kossuth díjas ornitológusnak szeretnénk emléket állítani, aki 13 éves koromban „fertőzött meg” a madárvilág szeretetével, és lettem, azóta is a természet szerelmese. A természetben minden hónapban érdekes jelenségek zajlanak le. Ezeket szeretnénk bemutatni hónapról hónapra, hétről hétre erdőn, mezőn, vadvízen. Tartsatok velünk!


Kovács Sándor

A hartai madarász"





Ha kedvet kaptál, hogy te is a természetben töltsd el a szabadidődet, esetleg madarakat figyelj meg tapasztalt túravezetővel. Akkor írj nekünk hokedlistudio@,gmail.com, vagy hívd Sanyit ezen a számon: 06 30 983 7701




bottom of page